Magyarkanizsa mint község(=járás) és községi(=járási) székhely a Tisza jobb partján fekszik, vagyis Szerbia és Montenegró legészakibb részén, egy fokkal van közelebb az északi sarkhoz, mint az egyenlítőhöz. Ez a területi-közigazgatási egység keletről a Tiszával határos, vagyis Törökkanizsa községgel, délről Zentával, nyugatról Szabadkával, északról pedig határvonala a jugoszláv-magyar országhatárral azonos. Területe összesen 399 négyzetkilométer.

A mai Magyarkanizsa község 1960. január 1-jén három korábbi község - Magyarkanizsa, Horgos és Martonos - egyesítésével jött létre, és 13 településből áll, ezek:

Adorján
Horgos
Magyarkanizsa
Kishomok
Kispiac
Martonos
Orom
Oromhegyes
Tóthfalu
Újfalu
Velebit
Vojvoda Zimonjić
Völgyes
Ezek részben a Tisza mellett, részben az árvízmentes löszteraszon, részben pedig az Orompartnak is nevezett löszfennsíkon helyezkednek el.

Mivel Magyarkanizsa az ország legészakibb kiszögellő része, mind közlekedési, mind áruforgalmi szempontból határ menti községnek, a nemzetközi kapcsolatok egyik legfontosabb gócának, "kapujának" számít, és nemzetközi szinten is különleges szerepe van. Területén található a jugoszláv-magyar határ vasúti és közúti átkelőhelye is, Horgosnál. A horgosi közúti átkelő egész Szerbia és Montenegró vonatkozásában is a legforgalmasabbak egyike. A Tisza menti vasútvonal folyamatban levő felújítása a szabadkai átmenő áruforgalmi gócot is tehermentesíthetné. Ennek a vasútnak óriási gazdasági hatása lehetne és lesz is.